2010 óta kutatjuk az elfeledett ruhadarab, a debreceni guba történetét, mely a 18-19 században élte virágkorát, azonban a második világháború után lassan feledésbe merült. E mesterségre utal Debrecenben a mai Csapó utca neve is. Az 1890-es években több mint 300 gubacsapó mester élt és dolgozott Debrecenben. Ez a vastag, racka juh szőréből szőtt kabátféle a szegényebb emberek öltözéke volt, mely védett a hideg ellen, de jó szolgálatot tett nyáridőben is. A fiatalok még esküvői alkalomra is felvették.
A textilipar fejlődése azonban már nem adott megélhetést a mestereknek, így feledésbe merült. Mi mindannyian szövő népművészek vagyunk és a mesterség és városunk iránti szeretet késztetett arra bennünket, hogy felkutassuk és megújítsuk e régi kabátfélét. A guba karakterét megtartva, a mai divatnak, életvitelnek megfelelő kabátokat, kiegészítőket szövünk. A hortobágyi racka szép göndör szőrét használjuk fel öltözékeink készítéséhez.

2010 óta kutatjuk az elfeledett ruhadarab, a debreceni guba történetét, mely a 18-19 században élte virágkorát, azonban a második világháború után lassan feledésbe merült. E mesterségre utal Debrecenben a mai Csapó utca neve is. Az 1890-es években több mint 300 gubacsapó mester élt és dolgozott Debrecenben. Ez a vastag, racka juh szőréből szőtt kabátféle a szegényebb emberek öltözéke volt, mely védett a hideg ellen, de jó szolgálatot tett nyáridőben is. A fiatalok még esküvői alkalomra is felvették.
A textilipar fejlődése azonban már nem adott megélhetést a mestereknek, így feledésbe merült. Mi mindannyian szövő népművészek vagyunk és a mesterség és városunk iránti szeretet késztetett arra bennünket, hogy felkutassuk és megújítsuk e régi kabátfélét. A guba karakterét megtartva, a mai divatnak, életvitelnek megfelelő kabátokat, kiegészítőket szövünk. A hortobágyi racka szép göndör szőrét használjuk fel öltözékeink készítéséhez.
Mai gubáinkkal már sikert arattunk a Budai Várban megrendezett Mesterségek Ünnepén, a Hevesi Szőttes Pályázaton és Konferencián és ki voltak állítva a Népi Iparművészeti Múzeum budapesti kiállító termében is. Célunk a hagyományos öltözéket a mai öltözködéskultúrába bevinni. Bízunk benne, hogy ezekkel az öltözékekkel biztatást, ötletet adunk hagyományaink továbbéltetéséhez, népviseletünk ma is hordható elemeinek divatba hozatalához.